Médiapédia szócikk találomra
reputáció
Reputáció (Azaz: ismeretség, elismertség, elfogadottság, megbecsültség, jó hírnév) A szervezetek számára kívánatos cél a reputáció legmagasabb fokának elérése. Az optimális állapotban a szervezet és környezete információkat szerez egymásról, azokat kölcsönösen megértik, kialakul az egyetértés, és a bizalom, aminek a következménye, hogy egymást kölcsönösen támogatni fogják. Kialakul a szervezet és környezet közötti konszenzus.
„A hírnevet számtalan jócselekedettel lehet csak felépíteni, de egyetlen rossz mozdulattal le lehet rombolni.” – mondta Benjamin Franklin, a legendás amerikai feltaláló és államférfi. Szavai 200 évvel ezelőtt ugyanúgy állták a helyüket, mint napjainkban. Warren Buffet, amerikai befektető is elgondolkozhatott Franklin fenti szavain, amikor kijelentette: „A jó vállalati hírnevet 20 éven át építheted fel, de akár 5 perc alatt lerombolhatod. Ha ezen elgondolkozol, akkor számos dolgot máshogyan csinálsz majd.”
Egy 2008 őszén készült felmérés szerint a magyar cégek 96%-a érzi fontosnak, illetve nagyon fontosnak cége hírnevét az üzleti versenyben. Fontosabb adatnak tűnik, hogy a cégvezetők úgy gondolják, hogy a vállalat értékének átlagosan 51%-át adja a vállalati hírnév.
A public relations egyik – talán A – legfontosabb feladata, hogy aktívan építse, gondozza, és olykor megvédje a cég hírnevét. Erre a kommunikáció teljes tárháza áll a szakember rendelkezésére – a belső kommunikáció eszközei (hírlevelek, intranet, képzések és céges rendezvények) éppúgy, mint a [külső kommunikáció]? „fegyverei” (médiakapcsolatok, rendezvények és események szervezése, az üzleti felelősségvállalás – vagyis CSR – eszközei, public affairs, stb.) A cég vállalati stratégiájában így nagyon fontos szerepet játszik.
A hírnév kialakításakor nem szabad elfelejtenünk, hogy egy vállalat mindennel (cég logója, székhelye, a sajtóközlemény kreativitása, a tárgyalóiroda rendje, a friss virág az ügyfélszolgálati pulton…) és mindenkivel (a vezérigazgató nyilatkozata a médiának, a szóvivő helytállása, az ügyfélszolgálat kedvessége, munkatársunk elégedettsége és történetei a családjának, stb.) kommunikál a külvilág felé.
Legfontosabb szövetségeseink természetesen a saját munkatársaink, akik képesek a magasba emelni, de a mélységekbe is dönteni a céget. A médiával való jó viszony elengedhetetlen, ahogyan fontosak az iparági, üzleti és lakossági kapcsolataink is.
A bajt persze mindig jobb megelőzni, mint elszenvedni. Az ún. issue management (közügyek menedzselése) ebben segít, ugyanis feltérképezi azokat a lehetséges ügyeket, amelyek hatással lehetnek a vállalatunkra. A közügyek menedzselése már stratégiai folyamat, mert egy közügy lehet lappangó, vagy láthatatlan is, esetleg csak a jövőben lehet hatással a cégre. A proaktív kommunikáció ekkor nagyon sokat jelenthet. Az issue management kezelését elláthatja a [kommunikációs igazgató]? is, de ajánlott szakembert alkalmaznunk erre a célra.
Ha beütött a krach, akkor nem marad más, mint a [kríziskommunikáció]?. A hírnév megvédése – de legalább a károk enyhítése – érdekében gyorsan kell cselekednünk, előre meghatározott terv és lépések szerint. A legjobb, ha tapasztalt szakemberekre bízzuk a kríziskommunikációt – noha a kommunikációs igazgató és csapata is elláthatja ezt a feladatot, amennyiben megfelelő képzésen estek át.
Soha ne feledjük: a hírnevet minden nap építetnünk kell. Ha muszáj, akkor 20 éven keresztül…
