Bezár [x]
Már 2522 szócikk közül válogathatsz.

A Médiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes média- és marketing tudástár. Legyél Te is a Médiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: érdekgazda (stakeholder)
Verzió: 3  
Változtatta: rob3rt
Változtatás dátuma: 2010-09-17 17:25:31
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.



A kifejezés azon személyeket, szervezeteket, csoportokat jelöli, akik/amelyek akár pozitív, akár negatív befolyással lehetnek public affairs tevékenységünkre; és vica versa – azon személyek, szervezetek, csoportok, akikre/amelyekre tevékenységünkkel befolyást gyakorlunk. Az érdekgazdák tehát a public affairs tevékenységünk célcsoportjai. (Magyarázatképp: a public affairs tevékenység alatt azon stratégiai kommunikációs folyamatok összességét értjük, amely során figyelemmel kísérjük és menedzseljük saját környezetünket.)

 

Az érdekgazdák megjelölése és nevesítése (pontos meghatározása) a szervezetünk általános üzleti stratégiájának kialakításakor, valamint a public affairs- és lobbitevékenysége során is nagyon fontos. Egy sikeres public affairs kampány és lobbitevékenység során ugyanis tisztán kell látnunk, hogy az érdekgazdáink milyen állásponton vannak az adott üggyel kapcsolatban.

 

Ezért a public affairs kampány kezdeti lépéseinek egyike az ún. „stakeholder-audit”, amikor – gyakran személyes interjúk során – felmérjük a számunkra legfontosabb érdekgazdák álláspontját. Célunk, hogy feltérképezzük az érintett véleményét, érintettségét, az ügyben elfoglalt szerepét, valamint – amennyiben fel kívánjuk fedni az érdekelt kilétét – akkor arról is értékes információkhoz juthatunk, hogy mi a véleményük szervezetünkről és céljainkról, továbbá közvetetten az ügyünket érintő kérdéseket is felteszünk az audit során. 

 

Izgalmas következtetéseket is levonhatunk, ha az érdekgazdáinkra alkalmazzuk a Pareto-elvet (más néven a 80/20 elvet). Érdemes elgondolkoznunk legalább az alábbi két felvetésen:

·        Az érdekgazdáink 20 százaléka fogja az ellenállás (ellen-lobbi) 80 százalékát kifejteni.

·        Az érdekgazdáink 20 százaléka rendelkezik az összes befolyás/ráhatás 80 százalékával az ügyünkre.

 

Belső érdekgazdák (a teljesség igénye nélkül):

 


A kifejezés azon személyeket, szervezeteket, csoportokat jelöli, akik/amelyek akár pozitív, akár negatív befolyással lehetnek [public affairs] tevékenységünkre; és vica versa – azon személyek, szervezetek, csoportok, akikre/amelyekre tevékenységünkkel befolyást gyakorlunk. Az érdekgazdák tehát a public affairs tevékenységünk [célcsoport]jai. (Magyarázatképp: a public affairs tevékenység alatt azon stratégiai [kommunikáció]s folyamatok összességét értjük, amely során figyelemmel kísérjük és menedzseljük saját környezetünket.)

 

Az érdekgazdák megjelölése és nevesítése (pontos meghatározása) a szervezetünk általános üzleti stratégiájának kialakításakor, valamint a public affairs- és lobbitevékenysége során is nagyon fontos. Egy sikeres public affairs [kampány] és [lobbi]tevékenység során ugyanis tisztán kell látnunk, hogy az érdekgazdáink milyen állásponton vannak az adott üggyel kapcsolatban.

 

Ezért a public affairs kampány kezdeti lépéseinek egyike az ún. „stakeholder-[audit]”, amikor – gyakran személyes [interjúk] során – felmérjük a számunkra legfontosabb érdekgazdák álláspontját. Célunk, hogy feltérképezzük az érintett véleményét, érintettségét, az ügyben elfoglalt szerepét, valamint – amennyiben fel kívánjuk fedni az érdekelt kilétét – akkor arról is értékes információkhoz juthatunk, hogy mi a véleményük szervezetünkről és céljainkról, továbbá közvetetten az ügyünket érintő kérdéseket is felteszünk az audit során. 

 

Izgalmas következtetéseket is levonhatunk, ha az érdekgazdáinkra alkalmazzuk a [Pareto-elv]et (más néven a 80/20 elvet). Érdemes elgondolkoznunk legalább az alábbi két felvetésen:

·        Az érdekgazdáink 20 százaléka fogja az ellenállás (ellen-lobbi) 80 százalékát kifejteni.

·        Az érdekgazdáink 20 százaléka rendelkezik az összes befolyás/ráhatás 80 százalékával az ügyünkre.

 

Belső érdekgazdák (a teljesség igénye nélkül):

 


  • munkatársak
  • menedzserek, szervezeti vezetők
  • tulajdonosok

  • munkatársak
  • menedzserek, szervezeti vezetők
  • tulajdonosok

 

Külső érdekgazdák (a teljesség igénye nélkül):

 

§          kormánytagok: miniszterek, államtitkárok és szakmai, illetve politikai tanácsadóik

§          politikai döntéshozók:

o         országgyűlési képviselők

o         önkormányzati képviselők

o         politikai pártok tisztségviselői

o         Európa Parlamenti képviselők

§          médiumok képviselői

§          szakmai szervezetek és szakértők

§          szakszervezetek tisztségviselői

§          iparági érdekképviseleti szervek vezetői

§          az adott kérdésben releváns egyéb véleményformálók

§          nem-kormányzati egyesületek, civil szervezetek

§          nemzetközi szervezetek

 

A média általában nem tartozik közvetlenül az érdekgazdák közé, ugyanakkor nagy hatást gyakorolhat a véleményformálók döntéseire. A társadalom véleményére gyakorolhat igazán nagy hatást, mivel az emberek többségének magától általában nincs határozott véleménye az egyes ügyekkel kapcsolatban.


 

Külső érdekgazdák (a teljesség igénye nélkül):

 

§          kormánytagok: miniszterek, államtitkárok és szakmai, illetve politikai tanácsadóik

§          politikai döntéshozók:

o         országgyűlési képviselők

o         önkormányzati képviselők

o         politikai pártok tisztségviselői

o         Európa Parlamenti képviselők

§          [médium]ok képviselői

§          szakmai szervezetek és szakértők

§          szakszervezetek tisztségviselői

§          iparági érdekképviseleti szervek vezetői

§          az adott kérdésben releváns egyéb véleményformálók

§          nem-kormányzati egyesületek, civil szervezetek

§          nemzetközi szervezetek

 

A [média] általában nem tartozik közvetlenül az érdekgazdák közé, ugyanakkor nagy hatást gyakorolhat a véleményformálók döntéseire. A társadalom véleményére gyakorolhat igazán nagy hatást, mivel az emberek többségének magától általában nincs határozott véleménye az egyes ügyekkel kapcsolatban.


 

 









Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Jógapédia Webfazék Mammutmail
egyészségügyi
enciklopédia
gazdasági és
pénzügyi tudástár
internetes
tudástár
kerékpáros
tudástár
borkulturális
tudástár
jóga gyakorlatok,
tudástár
mindenki
szakácskönyve
nagy fájlok küldése

 


Kigondolta és létrehozta