A de-brief dokumentumról általánosan
A de-brief dokumentum más néven összefoglaló, értékelő dokumentum, amelyet (a [public relations] szakmában) leggyakrabban [sajtó]eseményeket, [interjú]kat és [kampány]okat követően készítünk az ügyfelünknek (illetve a szervezetünk vezetőinek).
Célja kettős: egyrészt részletekbe menően tárgyalja az esemény, interjú, kampány történéseit, másrészt ajánlásokat fogalmaz meg a következő eseményre, interjúra, kampányra vonatkozóan. Vagyis: mi történt, és mit tanultunk ebből?
Az alábbi információk az esemény [de-brief dokumentum]ra vonatkoznak (vagyis egy médiaesemény, médiainterjú összefoglalójára). A [kampány de-brief] (noha formai és tartalmi szempontból is hasonló) egyéb elemeket is tartalmaz.
Az esemény de-brief dokumentum
Amennyiben egy eseményről, interjúról készítünk de-brief dokumentumot, úgy azt az esemény (interjú) után 24 órán belül célszerű elkészítenünk. Érdemes erre időt szánnunk, mert mi és az ügyfelünk/szervezetünk is sokat tanulhat abból, ha reflektálunk a történtekre és megjelöljük azokat a pontokat, ahol fejlődhetünk.
A dokumentum írásakor ügyeljünk az érthető fogalmazásra és, hogy átfogó képet adjunk az adott eseményről: vagyis a dokumentumnak egy kívülálló (pl. új igazgató) egyén számára is érthetőnek kell lennie.
Egy eseményről, illetve interjúról készülő értékelő dokumentum az alábbi szekciókat tartalmazza (ezt szabadon bővíthetjük, ha szükséges):
Bevezető: Röviden írjuk le, hogy milyen okból rendeztük az eseményt.
[Kommunikációs cél]ok: Itt tárgyaljuk, hogy milyen célokat kívántunk elérni az esemény megrendezésével, és mindez hogyan szolgálja a szervezetünk/ügyfelünk általános stratégiai céljait.
Kommunikációs stratégia: Interjúk és események esetében a téma komplexitásától és szenzitivitásától függ, hogy szükség van-e stratégia külön nevesítésére.
[Célcsoport]ok: Kiket céloztunk meg az adott eseménnyel, interjúval (direkt, indirekt módon)?
Kulcsüzenetek: A cím önmagáért beszél, soroljuk fel részletesen, hogy milyen üzeneteket kívántunk eljuttatni a célcsoportok felé
Az esemény összefoglalója: A történések rövid leírását adjuk itt közre (adott esetben képekkel is illusztrálhatjuk mondanivalónkat), továbbá itt részletezhetjük (amennyiben nem akarunk külön szekciót áldozni rá), hogy végül mely [újságíró]k jelentek meg az eseményen, illetve milyen kérdéseket tettek fel. Az utóbbira különösen fontos ügyelnünk, hiszen sok érdekes tanulságot levonhatunk belőle, pl. a kérdések mennyire voltak támadó jellegűek.
Tapasztalatok és ajánlások: Milyen tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak az eseményt követően, hol érdemes fejlődnünk (akár a szervezetünknek, akár ügyfelünknek), hogy a következő esemény gördülékenyebben menjen és sikeresebb legyen. Ez a legegyszerűbb technikai dolgoktól kezdve (pl. két mikrofon használata) a komplexebb megoldásokig terjedhet (pl. a vezetők számára [médiatréning] szervezése a hatékonyabb [kommunikáció] érdekében). Ebben a szekcióban minősíthetjük az esemény/interjú felszólalóit is mind tartalmi (pl. eltért-e az eredeti üzenetektől), mind formai (pl. testbeszéd, hanghordozás, stb.) szempontból is.
A de-brief dokumentumról általánosan
A de-brief dokumentum más néven összefoglaló, értékelő dokumentum, amelyet (a [public relations] szakmában) leggyakrabban [sajtó]eseményeket, [interjú]kat és [kampány]okat követően készítünk az ügyfelünknek (illetve a szervezetünk vezetőinek).
Célja kettős: egyrészt részletekbe menően tárgyalja az esemény, interjú, kampány történéseit, másrészt ajánlásokat fogalmaz meg a következő eseményre, interjúra, kampányra vonatkozóan. Vagyis: mi történt, és mit tanultunk ebből?
Az alábbi információk az esemény [de-brief dokumentum]ra vonatkoznak (vagyis egy médiaesemény, médiainterjú összefoglalójára). A [kampány de-brief] (noha formai és tartalmi szempontból is hasonló) egyéb elemeket is tartalmaz.
Az esemény de-brief dokumentum
Amennyiben egy eseményről, interjúról készítünk de-brief dokumentumot, úgy azt az esemény (interjú) után 24 órán belül célszerű elkészítenünk. Érdemes erre időt szánnunk, mert mi és az ügyfelünk/szervezetünk is sokat tanulhat abból, ha reflektálunk a történtekre és megjelöljük azokat a pontokat, ahol fejlődhetünk.
A dokumentum írásakor ügyeljünk az érthető fogalmazásra és, hogy átfogó képet adjunk az adott eseményről: vagyis a dokumentumnak egy kívülálló (pl. új igazgató) egyén számára is érthetőnek kell lennie.
Egy eseményről, illetve interjúról készülő értékelő dokumentum az alábbi szekciókat tartalmazza (ezt szabadon bővíthetjük, ha szükséges):
Bevezető : Röviden írjuk le, hogy milyen okból rendeztük az eseményt.
Kommunikációs célok : Itt tárgyaljuk, hogy milyen [kommunikációs cél]okat kívántunk elérni az esemény megrendezésével, és mindez hogyan szolgálja a szervezetünk/ügyfelünk általános stratégiai céljait.
Kommunikációs stratégia : Interjúk és események esetében a téma komplexitásától és szenzitivitásától függ, hogy szükség van-e stratégia külön nevesítésére.
Célcsoportok : Kiket céloztunk meg az adott eseménnyel, interjúval (direkt, indirekt módon)?
Kulcsüzenetek : A cím önmagáért beszél, soroljuk fel részletesen, hogy milyen üzeneteket kívántunk eljuttatni a célcsoportok felé
Az esemény összefoglalója : A történések rövid leírását adjuk itt közre (adott esetben képekkel is illusztrálhatjuk mondanivalónkat), továbbá itt részletezhetjük (amennyiben nem akarunk külön szekciót áldozni rá), hogy végül mely [újságíró]k jelentek meg az eseményen, illetve milyen kérdéseket tettek fel. Az utóbbira különösen fontos ügyelnünk, hiszen sok érdekes tanulságot levonhatunk belőle, pl. a kérdések mennyire voltak támadó jellegűek.
Tapasztalatok és ajánlások : Milyen tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak az eseményt követően, hol érdemes fejlődnünk (akár a szervezetünknek, akár ügyfelünknek), hogy a következő esemény gördülékenyebben menjen és sikeresebb legyen. Ez a legegyszerűbb technikai dolgoktól kezdve (pl. két mikrofon használata) a komplexebb megoldásokig terjedhet (pl. a vezetők számára [médiatréning] szervezése a hatékonyabb [kommunikáció] érdekében). Ebben a szekcióban minősíthetjük az esemény/interjú felszólalóit is mind tartalmi (pl. eltért-e az eredeti üzenetektől), mind formai (pl. testbeszéd, hanghordozás, stb.) szempontból is.