Szócikk változásai

 

Már a hangosfilm megjelenése idején előfordult koprodikcióban készült film, amikor ugyanazon filmnek két vagy több nyelven vettek fel. 

A [2004. évi II. törvény] (a mozgóképről)  3. §-ban (filmalkotások besorolása) található táblázat alapján magyar részvételű koprodukciós filmalkotásnak minősül az a mű, ami 30 pontot ér el, a költségvetéséből a magyar filmelőállítót kétoldalú koprodukció esetén eléri a 20%, többoldalú koprodukció esetén a 10% terheli, kivéve, ha a filmre vonatkozó nemzetközi egyezmény eltérően rendelkezik. Ha a fent említett táblázat alapján 75 pontot ér el a mű Magyar filmalkotásnak, 15 pont esetén egyéb magyar részvételű filmalkotásnak minősül.

 

A Magyar filmművészet egyik legnagyobb nehézsége a pénzszerzés, melyre a fogyatkozó állami támogatás mellett a koprodukció megfelelő alternatívát kínálna, de 2010. januártól az [MMKA] ([Magyar Mozgókép Közalapítvány]) nem támogat koprodukciós filmeket. Szakmabeli vélemények szerint az európai filmgyártásban hosszú távon a koprodukciós forma elterjedése várható. Ezt az is mutatja, hogy az egyik legnagyobb európai filmfesztivál a [Berlini Nemzetközi Filmfesztivál]nak ([Berlinale]) létezik koprodukciós fóruma  Co-Production Market néven, ahová rendszeresen hívnak meg Magyar koprodukciós filmterveket.

 

Tágabb értelemben koprodukciónak szokás nevezni minden két vagy több különböző országban honos vagy multinacionális nagyvállalat közös projektjét. Látható erre példa többek között az autóiparban (pl. Opel-Suzuki), a mobilkommunikációs iparban (pl. [Nokia]-[LG]), vagy a computertechnikában (pl. [NEC]-[Toshiba]) is.