Angol nyelvű szó, magyar nyelvű megfelelője a használhatóság.
Ember-számítógép kommunikációban és komputertudományban a használhatóság felhasználhatóságot, használati könnyedséget jelent, ami mérhető a felületek és funkciók letisztultságában, eleganciájában, egyértelműségében. A usability szempontokat programok (felhasználói programok, játékprogramok), felületek (például weboldalak, online hirdetések) készítésekor szükséges figyelembe venni.
A felhasználhatóság elsődleges elképzelése, hogy egy tárgy kivitelezésénél a felhasználók pszichológiáját, élettanát és nézőpontját tartjuk szem előtt. Ezzel a tudományterülettel foglalkozik a formatervezés (dizájn). Használati tárgyaknál több dimenziót is figyelembe kell venni (pl. az adott tárgy anyagának tartósságát, a kialakítás ergonómiáját, a funkcionalitást, a logikus és minél egyszerűbb összeszerelést, a felhazsnálás körülményeit, a felhasznált alapanyagokat, stb.)
Weboldalak és virtuális felületek esetében a usability a megjelenésen túl elsősorban a tartalomban való navigációval és a technikai adottságokkal képez szoros egységet. A website külalakja (layout) nagyjából egy percig fogja lenyűgözni a látogatót. Utána már az a fontos, hogy megtalálja azt a tartalmat, vagy funkciót, amit keres. Ez akkor valósul meg, ha az oldal jól strukturált, áttekinthető és logikus a menürendszer felépítése és a tartalom szervezése. A usability elemzés például olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy mennyire könnyen érti meg a látogató az oldal célját, mennyire felel meg egy külső szemlélő általánosan elfogadott gondolkodási logikájának az adott elemek elhelyezése, a funkciók elérése (pl. milyen könnyen tud kapcsolatba lépni az oldal üzemeltetőjével), de akár olyan részletkérdésekre is kiterjedhet, mint például az, hogy létezik-e nyomtatható verziója az egyes oldalaknak?
Néhány tanács használhatóságra:
- Használhatóság szempontjából általában nem jó megoldás a linkeket új ablakban megnyitni. Ez alól van kivétel, amikor kimondottan hasznos lehet, de előtte tájékoztassuk a felhasználót Ilyen a PDF és Word dokumentumok megnyitása, Ezért ha a weboldalunk ilyen fájlokhoz tartalmaz linkeket, a felhasználók az olvasás után bezárják az adott ablakot, hogy visszatérjenek az internetes böngészőhöz. Ha a dokumentum nem új ablakban jelenik meg, már el is veszítették a weboldalunkat.
- Sokszor helytelenül új ablakban nyissuk meg a linkünket,ha egy külső weboldalra irányul. A célunk ezzel az, hogy a felhasználó tovább a saját oldalunkon maradjon.
Sajnos ez a valóságban nem így működik, mert a felhasználók nem tudnak visszatérni a weboldalunkra, és elvesszük a döntést a felhasználótól.
Kerülendő használhatósági hibák:
- Rossz kereső - azok a keresőprogramok csökkentik a felhasználhatóságot, akik nem tudják kezelni az elírásokat. Az is rossz kereső, aki az alapján rangsorol, hogy a keresett szavak hányszor találhatók meg a dokumentumban.
- PDF fájlok online olvasásra - PDF-ben nagy mennyiségű tartalom található, ami nehezebbé teszi a navigációt. Megfelel nyomtatásra, vagy nagyobb terjedelmű kézi könyvek terjesztésére, de ha le kell tölteni őket böngészés során, az megtöri a lendületet. Minden információt, amit olvasni vagy böngészni kell, vigyük át a honlapra.
- A már megtekintett linkek színe nem változik- ha tudjuk hol jártunk és hogyan jutottunk el oda, könnyebben el tudjuk dönteni merre induljunk tovább.
- Nem szkennelhető szöveg - egy rakás szöveg egymás hegyén hátán előnytelen interaktív szempontból.
- Fix betűméret- hagyjuk, hogy a felhasználók szabadon, igényeiknek megfelelően állíthatják a betűméretet.
- Rövid bekezdések- egy bekezdés ne legyen több 40-50 szónál.
- Belső cím vagy kiemelés - ha 100-150 szónál hosszabb szöveggel van dolgunk, használjunk belső címet. Emeljük ki a kulcskifejezéseket.
- Egyszerű fogalmazás - Ne használjunk többszörösen összetett mondatokat.
Külföldi szakmai blog: Usability blog
Usability tesztelés Google-lal