Bezár [x]
Már 2497 szócikk közül válogathatsz.

A Médiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes média- és marketing tudástár. Legyél Te is a Médiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


Az EU médiapolitikája

 

A szabályozás ezen a területen szűkebb körű, mint az agrár- vagy a regionális politika területén. Az írott sajtót tekintve az EU nem is kompetens - a véleménynyilvánítás szabadsága (mint alkotmányos alapjog) miatt a nemzeti szabályozás tárgya marad a tagállamokban. Az audiovizuális eszközökre azonban kettős jellegű szabályozási rendszert alakítottak ki. Az egyik a gazdasági érdekeket, a másik a kulturális értékeket hivatott védelmezni. A gazdasági szabályozás mint árucikkre tekint a médiatermékekre, és az Egységes Piacra vonatkozó szabályokat tartja érvényesnek ezen a területen. A kulturális értékek védelme inkább nemzeti ügy, ebben a tekintetben az EU lehetőségei korlátozottak: közös javaslatokat dolgoz ki, támogatásokat nyújt stb.

 

A piaci megközelítés fejlődési tendenciája, célja a nemzetek feletti forgalmazás, sugárzás, sőt, műsorkészítés (koprodukciós alkotások). Az USA-EU konfliktusban az Unió ereje a növekvő piac (évi 6%), az Egyesült Államoké a növekvő tőkeerő és gazdasági súly (főként a filmforgalmazásban). Az iparágon belül az Unióban 1,8 millió ember dolgozik jelenleg, de ez a szám akár 3-4 millió is lehetne egy jól működő struktúrában, piacon. A kulturális-politikai hatásai erősek az audiovizuális médiumoknak, mivel az átlagos tévénézési idő már heti 3-4 óra körül mozog. Az információhoz jutás, a kommunikáció feltételeit egyrészről a szakma határozza meg. Feladata a kulturális értékmegőrzés, az identitásvédelem. Magyarország törekvései ezekkel a célkitűzésekkel összhangban vannak.

 

Az EU médiapolitikájának célja, hogy egységesítse a széttöredezett piacot, és elősegítse a versenyképes programkészítést. Három fő iránya az egységes európai médiapiac megteremtése, a versenyképes műsoripar támogatása-fejlesztése és a technikai fejlesztés, szabványosítás. A '80-as évek eleje óta kísérleteznek az egységes piac kialakításával. 1989-ben született meg az azóta is érvényes (bár módosított) irányelv (1989/552 EGK) Televíziózás határok nélkül címmel. Ez meghatározta a programsugárzás jogi kereteit, de végrehajtását a nemzeti törvényhozásra bízta. Az irányelv tartalmazza a műsorszolgáltató intézmény alapításának feltételeit, az európai művek gyártásának és terjesztésének kereteit, valamint a közesemények sugárzására, a kiskorúak védelmére és a válaszhoz való jogra vonatkozó szabályokat.

 

Központi eleme a műsorszerkezettel kapcsolatos feltételek meghatározása. Eszerint több mint 50%-a a nem hír-, sport- és hasonló jellegű műsorszámoknak európai gyártású kell, hogy legyen. Ezen kívül az ilyen műsorok minimum 20%-át a szolgáltatótól független műsorkészítők kell, hogy gyártsák. Az irányelv meghatározza az európai mű fogalmát is. Eszerint európai mű az, amely a tagállamok valamelyikében (vagy többen, koprodukcióban) készült, illetve az olyan alkotások, amelyek nem EU-tagok, de az ET egyezményhez csatlakozott országok (ún. európai harmadik államok) termékei. Koprodukció esetén engedi az amerikai tőke jelenlétét, de a mű csak abban az esetben számít európainak, ha a források többsége európai eredetű.

 

1995-ben kezdték meg a fenti irányelv módosítását, ennek eredményeképpen született meg az 1997/36 számú irányelv, amely a korábbi revíziója, és jelenleg is hatályos. Ebben benne foglaltatik az új típusú csatornák tevékenységének szabályozása, a kiskorúak szigorúbb védelme, a gyógyszerek, gyógykezelések hirdetéseinek sugárzási feltételei és a dohánytermékek reklámozásának teljes tilalma. Az audiovizuális kulturális termékek infrastrukturális fejlesztésére dolgozták ki az ún. Média1 és Média2 irányelveket, amelyeknek fő célja a sugárzási rendszerek összehangolása és a képzés támogatása.

Magyarország 1998-ban kezdte tárgyalni ezt a fejezetet, és 2002. őszén tudta lezárni. Az Agenda2000-ben foglaltak szerint cél, hogy a csatlakozó országok már kezdjék el alkalmazni a közösségi szabályozást. (Az 1996. évi médiatörvény ezek szerint még nem volt összhangban az EU szabályozással!) Ám 1996-os OECD tagságunkkal vállaltuk a diszkrimináció tilalmát is, és ez szemben áll az EU szabályozásával, ami az USA érdeksérelmét jelenti. Egy 2002-ben született kompromisszum szerint a médiatörvényt az EU irányelveknek megfelelően módosították, ezzel kiterjesztették a kvótarendszert. Eszerint a 100 000-nél több fő elérésére alkalmas vételkörzetekben a műsor 80%-a kell, hogy európai alkotás legyen, viszont csak 7% a független műsorkészítők adásideje. Ezzel együtt vezették be az új minősítési szabályokat ("korhatárok"), és módosították a reklámozásra vonatkozó szabályokat is, többek között az alkoholtartalmú italok hirdetésének korlátozásával, és a reklámidő (kereskedelmi szolgáltató esetén) 12 perc/órában való maximalizálásával.

Hirdetés


Kiemelt támogató









Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia Jógapédia Webfazék
egyészségügyi
enciklopédia
gazdasági és
pénzügyi tudástár
internetes
tudástár
kerékpáros
tudástár
borkulturális
tudástár
póker szabályok,
stratégiák
jóga gyakorlatok,
tudástár
mindenki
szakácskönyve

 


Kiemelt támogató




Kigondolta és létrehozta