Bezár [x]
Már 2497 szócikk közül válogathatsz.

A Médiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes média- és marketing tudástár. Legyél Te is a Médiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


befogadáselméletek:

"A tömegkommunikációt vizsgáló tudományos igényű elméletek azon része, amelyek a médiaszövegek befogadóra gyakorolt hatásainak leírására és magyarázatára vállalkoznak (hatáskutatás). Az egyes elméletek főként annak mentén különülnek el egymástól, hogy mennyiben láttatják a befogadót közvetlenül befolyásolhatónak, ill. aktívnak a dekódolási-értelmezési folyamatban és a preferált jelentéshez való viszonyukban.

 

Már az I. világháborús (rádiós) propaganda váratlan hatékonysága nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy a média hatása rendkívüli társadalmi és politikai befolyásolási potenciával rendelkezik, majd a 20-as és 30-as években előbb Szovjet-Oroszországban, később a náci Németországban bizonyosodott be az új tömegkommunikációs eszközrendszer rendkívüli hatékonysága, tudatformáló ereje. Ennek megfelelően először a közönség médiának való szinte teljes kiszolgáltatottságát hirdető ún. direkthatás-elméletek (pl. lövedékelmélet) születtek meg. Ezek a teóriák a befogadót a mozi és a rádió befolyásának kitett, elszigetelt egyének sérülékeny tömegének tekintették. A propagandaszakemberek egy ideig úgy látták, hogy a média segítségével szinte bármilyen vélemény kialakítható a közönség körében, de a későbbi vizsgálatok nem igazolták ezeket a feltételezéseket: a 40-es, 50-es évek kutatásai szerint a tömegkommunikáció nem megváltoztatja a véleményeket, hanem inkább megerősíti azokat. Paul Lazersfeld kutatócsoportja arra a következtetésre jutott, hogy a mediatizált üzenetek nem közvetlenül, hanem a kisközösségekben fellelhető ún. véleményirányítókon keresztül jutnak el a befogadóhoz. A tömegkommunikáció hatásmechanizmusa tehát kétlépcsős, ezért nehezen követhető és mérhető az egyén viselkedésén. A kutatások többsége a 60-as évekig a médiaszövegek rövid távú hatására - egy reklám- vagy politikai kampány eredményeire - koncentrált, majd a kutatók azt kezdték vizsgálni, hogy a befogadók hogyan és mire használják a médiát (l. Denis McQuail angol történész, szociológus, médiateoretikus kutatásait).

 

Ma már a direkthatás-elméletek kései képviselőit leszámítva minden iskola egyetért abban, hogy a befogadó a médiaszövegek értelmezése során nem tekinthető teljesen passzívnak. E tekintetben csupán aránybeli különbségek vannak az egyes elméletek között. míg például a hegemóniaelmélet, ill. a kódolásdekódolás-elmélet szerint a befogadás folyamatában a médiaszöveg közönségre gyakorolt hatása dominál, addig mások (pl. a pluralizmusiskola) a közönség szuverenitását hangsúlyozzák. A korlátozott (moderált) hatások elmélete vagy a használati-érték-modell helye ebből a szempontból a direkthatás-elméletes és a pluralista felfogás között jelölhető ki.

 

Közönségkutatások sora bizonyítja, hogy a médiaszövegek nem uralkodnak abszolút mértékben a közönség felett, és az is egyértelműnek látszik, hogy a jelentéstulajdonítás nagymértékben függ a befogadó kulturális kompetenciájától, társadalmi helyzetétől, életkorától és nemi szerepétől."

 

Film- és médiafogalmak kisszótára (Korona, 2002)

 

Hirdetés


Kiemelt támogató









Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia Jógapédia Webfazék
egyészségügyi
enciklopédia
gazdasági és
pénzügyi tudástár
internetes
tudástár
kerékpáros
tudástár
borkulturális
tudástár
póker szabályok,
stratégiák
jóga gyakorlatok,
tudástár
mindenki
szakácskönyve

 


Kiemelt támogató




Kigondolta és létrehozta