A normatív médiamodell elméletek szerint a hatalom a médiával szemben elvárásokat fogalmazhat meg.
- Autoriter modell: A médiumok tulajdonosai gazdaságilag független magánvállalkozók, ideológiailag mégis meg kell hogy feleljenek a fennálló hatalomnak (cenzúra időszaka vagy Szingapúr ma).
- Totalitárius modell: Itt a média gazdaságilag sem önálló (szocialista országok).
- Liberális média modell: Gyenge államot kíván, amely csak a vagyont védi. A monopolkapitalizmus elterjedésekor azonban - mivel leszűkültek a megjelenési lehetőségek - már nem tudja garantálni a szólásszabadság védelmét.
- A fentivel szemben fogalmazódott meg az önkorlátozás szükségessége: A társadalmi felelősség (USA) modellje, mely Európában a közszolgálatiság elvén alapult.
- Demokratikus modellek: A társadalmi felelősség modelljét kritizálva rámutatott arra, hogy önkorlátozás esetén a bürokratikus apparátus enged a politikai nyomásának, így a média szabadsága korlátozottá válik. A modell utópikus ideája például egy sok alternatív helyi rádióadóból álló hálózat, mely megvalósíthatná a pozitív diszkrimináció elvét.
(Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, Budapest, 2003. pp. 28-30.)
