A mindennapi életben vannak spontán események, folyamatok, ezek töltik ki életünket. Spontán esemény minden olyan esemény, amely az embertől/médiától függetlenül jön létre (pl. Diana halála, árvizek stb.).
Megtervezett események: Tudatos emberi cselekvés eredményeként létrejövő esemény (pl. sajtótájékoztató, futballmeccs, politikusok találkozója stb.). Gyakran azért tervezik meg, hogy a média beszámoljon róla, de ez önmagában nem negatív mozzanat.
Pszeudoesemények (ál-, hamis, nem valóságos): a pszeudovilágot pszeudoesemények hozzák létre. A pszeudoesemények lényege, hogy miközben tudatos tervezőmunka eredménye, spontán eseményként próbálják beállítani. A pszeudoesemények generálói lehetnek a hivatásos kommunikátorok és a média munkatársai is. Egy pszeudoesemény eltervezése magába foglalja azt a szándékot is, hogy akár a jelenben, akár a jövőben olyan benyomást keltsünk (megtévesszük a közönséget), hogy az esemény más volt, mint ami ténylegesen történt. A pszeudoesemény gyakran politikai manipulációs lehetőségeket is rejt magában. Ha egy hazugságot megfelelő ideig sulykolja a média, akkor a hazugság egy idő múlva igazsággá válik.
A pszeudoeseményeknél rendkívül fontos, hogy a tervezés magába foglalja a megtévesztés szándékát. Ebben az esetben a nem valóságos elemek nagyobb súllyal bírnak, mint a valóságosak. (A valós és a pszeudoesemények között számos átmenet van, ez általában kétértelműséget jelent.) Umberto Eco: "gyártottak egy ügyet a semmiből" - ez a pszeudoesemények lényege.
Önmagát beteljesítő jóslat: A sajtó munkatársai gyakran találgatásokba bocsátkoznak. Egy-egy ügyben már a kérdésfeltevéssel sugallják, hogy mi a véleményük az ügyről, fejleményeket prognosztizálnak, amelyek aztán éppen ennek köszönhetően következnek be. (Pl. a Postabank esetében, ami jórészt azért vált fizetésképtelenné, mert mindenki - a sajtó előrejelzésére alapozva - kivette a pénzét.)
Két alapvető probléma:
1. Az emberek többsége azonosságot feltételez a sajtóban látottak, hallottak és a valóság között.
2. Az emberek többsége azt hiszi, hogy a média célja a tájékoztatás és a szórakoztatás, pedig az egyetlen céllja a profit szerzés. Gyakorlatilag a média a harmadik legnagyobb üzletág.
"Szuperpszeudo"-esemény: Amikor a megtervezett és kivitelezett eseménynek semmi köze a valósághoz, bekövetkezése kiagyalt, megtervezett és művi úton valóra váltott, akkor "szuperpszeudo"-eseményről beszélünk. (Torgyán József öltönyben, nyakkendőben szánt.)
Pszeudoesemény jellemzői:
- Eltervezettnek kell lennie - azzal a céllal, hogy megörökítsék.
- Szükséges, hogy a nyilvánosságot érintő vonatkozásai legyenek, a közönség érezze, hogy jó, ha tud róla.
- Magában foglalja a megtévesztés szándékát.
- Több benne a nem valós, mint a valós elem.
- A sikeres pszeudoesemény általában kétértelmű, és nem szükségszerűen, de gyakran önbeteljesítő jóslattá válik.