Bezár [x]
Már 2521 szócikk közül válogathatsz.

A Médiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes média- és marketing tudástár. Legyél Te is a Médiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


A mindennapi életben vannak spontán események, folyamatok, ezek töltik ki életünket. Spontán esemény minden olyan esemény, amely az embertől/médiától függetlenül jön létre (pl. Diana halála, árvizek stb.).

 

Megtervezett események: Tudatos emberi cselekvés eredményeként létrejövő esemény (pl. sajtótájékoztató, futballmeccs, politikusok találkozója stb.). Gyakran azért tervezik meg, hogy a média beszámoljon róla, de ez önmagában nem negatív mozzanat.

 

Pszeudoesemények (ál-, hamis, nem valóságos): a pszeudovilágot pszeudoesemények hozzák létre. A pszeudoesemények lényege, hogy miközben tudatos tervezőmunka eredménye, spontán eseményként próbálják beállítani. A pszeudoesemények generálói lehetnek a hivatásos kommunikátorok és a média munkatársai is. Egy pszeudoesemény eltervezése magába foglalja azt a szándékot is, hogy akár a jelenben, akár a jövőben olyan benyomást keltsünk (megtévesszük a közönséget), hogy az esemény más volt, mint ami ténylegesen történt. A pszeudoesemény gyakran politikai manipulációs lehetőségeket is rejt magában. Ha egy hazugságot megfelelő ideig sulykolja a média, akkor a hazugság egy idő múlva igazsággá válik.

 

A pszeudoeseményeknél rendkívül fontos, hogy a tervezés magába foglalja a megtévesztés szándékát. Ebben az esetben a nem valóságos elemek nagyobb súllyal bírnak, mint a valóságosak. (A valós és a pszeudoesemények között számos átmenet van, ez általában kétértelműséget jelent.) Umberto Eco: "gyártottak egy ügyet a semmiből" - ez a pszeudoesemények lényege.

 

Önmagát beteljesítő jóslat: A sajtó munkatársai gyakran találgatásokba bocsátkoznak. Egy-egy ügyben már a kérdésfeltevéssel sugallják, hogy mi a véleményük az ügyről, fejleményeket prognosztizálnak, amelyek aztán éppen ennek köszönhetően következnek be. (Pl. a Postabank esetében, ami jórészt azért vált fizetésképtelenné, mert mindenki - a sajtó előrejelzésére alapozva - kivette a pénzét.)

 

Két alapvető probléma:

1. Az emberek többsége azonosságot feltételez a sajtóban látottak, hallottak és a valóság között.

2. Az emberek többsége azt hiszi, hogy a média célja a tájékoztatás és a szórakoztatás, pedig az egyetlen céllja a profit szerzés. Gyakorlatilag a média a harmadik legnagyobb üzletág.

 

"Szuperpszeudo"-esemény: Amikor a megtervezett és kivitelezett eseménynek semmi köze a valósághoz, bekövetkezése kiagyalt, megtervezett és művi úton valóra váltott, akkor "szuperpszeudo"-eseményről beszélünk. (Torgyán József öltönyben, nyakkendőben szánt.)

 

Pszeudoesemény jellemzői:

  • Eltervezettnek kell lennie - azzal a céllal, hogy megörökítsék.
  • Szükséges, hogy a nyilvánosságot érintő vonatkozásai legyenek, a közönség érezze, hogy jó, ha tud róla.
  • Magában foglalja a megtévesztés szándékát.
  • Több benne a nem valós, mint a valós elem.
  • A sikeres pszeudoesemény általában kétértelmű, és nem szükségszerűen, de gyakran önbeteljesítő jóslattá válik.

Hirdetés







Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Jógapédia Webfazék Mammutmail
egyészségügyi
enciklopédia
gazdasági és
pénzügyi tudástár
internetes
tudástár
kerékpáros
tudástár
borkulturális
tudástár
jóga gyakorlatok,
tudástár
mindenki
szakácskönyve
nagy fájlok küldése

 


Kigondolta és létrehozta