A kifejezés azon személyeket, szervezeteket, csoportokat jelöli, akik/amelyek akár pozitív, akár negatív befolyással lehetnek public affairs tevékenységünkre; és vica versa – azon személyek, szervezetek, csoportok, akikre/amelyekre tevékenységünkkel befolyást gyakorlunk. Az érdekgazdák tehát a public affairs tevékenységünk célcsoportjai. (Magyarázatképp: a public affairs tevékenység alatt azon stratégiai kommunikációs folyamatok összességét értjük, amely során figyelemmel kísérjük és menedzseljük saját környezetünket.)
Az érdekgazdák megjelölése és nevesítése (pontos meghatározása) a szervezetünk általános üzleti stratégiájának kialakításakor, valamint a public affairs- és lobbitevékenysége során is nagyon fontos. Egy sikeres public affairs kampány és lobbitevékenység során ugyanis tisztán kell látnunk, hogy az érdekgazdáink milyen állásponton vannak az adott üggyel kapcsolatban.
Ezért a public affairs kampány kezdeti lépéseinek egyike az ún. „stakeholder-audit”, amikor – gyakran személyes [interjúk]? során – felmérjük a számunkra legfontosabb érdekgazdák álláspontját. Célunk, hogy feltérképezzük az érintett véleményét, érintettségét, az ügyben elfoglalt szerepét, valamint – amennyiben fel kívánjuk fedni az érdekelt kilétét – akkor arról is értékes információkhoz juthatunk, hogy mi a véleményük szervezetünkről és céljainkról, továbbá közvetetten az ügyünket érintő kérdéseket is felteszünk az audit során.
Izgalmas következtetéseket is levonhatunk, ha az érdekgazdáinkra alkalmazzuk a [Pareto-elv]?et (más néven a 80/20 elvet). Érdemes elgondolkoznunk legalább az alábbi két felvetésen:
· Az érdekgazdáink 20 százaléka fogja az ellenállás (ellen-lobbi) 80 százalékát kifejteni.
· Az érdekgazdáink 20 százaléka rendelkezik az összes befolyás/ráhatás 80 százalékával az ügyünkre.
Belső érdekgazdák (a teljesség igénye nélkül):
- munkatársak
- menedzserek, szervezeti vezetők
- tulajdonosok
Külső érdekgazdák (a teljesség igénye nélkül):
§ kormánytagok: miniszterek, államtitkárok és szakmai, illetve politikai tanácsadóik
§ politikai döntéshozók:
o országgyűlési képviselők
o önkormányzati képviselők
o politikai pártok tisztségviselői
o Európa Parlamenti képviselők
§ médiumok képviselői
§ szakmai szervezetek és szakértők
§ szakszervezetek tisztségviselői
§ iparági érdekképviseleti szervek vezetői
§ az adott kérdésben releváns egyéb véleményformálók
§ nem-kormányzati egyesületek, civil szervezetek
§ nemzetközi szervezetek
A média általában nem tartozik közvetlenül az érdekgazdák közé, ugyanakkor nagy hatást gyakorolhat a véleményformálók döntéseire. A társadalom véleményére gyakorolhat igazán nagy hatást, mivel az emberek többségének magától általában nincs határozott véleménye az egyes ügyekkel kapcsolatban.