"Kereskedelmi televízió: a televíziós műsorszolgáltatás két hagyományos modelljének egyike: a kereskedelmi csatornák magántulajdonban működő üzleti vállalkozások, amelyek a műsoridő egy részének kiárusításával (v.ö. [media sales]? - a szerk.) elsősorban a hirdetőktől befolyó reklámjövedelemből tartják fenn magukat. A kereskedelmi csatornák egy része gyakorlatilag ingyenesen fogható (RTL Klub, [TV2]?), más részük azonban [kódolt adás]?okat szolgáltat, és az előfizetési díjakból fedezi a működéséhez szükséges költségeket, esetenként akár a [hirdetés]?ek teljes kizárásával (HBO).
A kereskedelmi televíziózás gyakorlata az Egyesült Államokban indult (amerikai modell), a '30-as évek elején megalakult három óriástársasággal: az [NBC]?-vel (1932), a [CBS]?-szel (1933) és az [ABC]?-vel (1935). Ezek a csatornák mintegy harminc éven keresztül hasonló műsorszerkesztési elveket követtek, mint állami tulajdonban lévő európai társaik, csupán a műsorokat megszakító reklámok (lásd [reklámblokk]? - a szerk.) tekintetében különböznek azoktól. A televíziózás '50-es években bekövetkező robbanásszerű elterjedése, a lefedettség növelése azonban olyan hatalmas piacot nyitott meg a befektetők előtt, hogy az üzleti érdek fokozatosan kiszorította programjaikból a költségesebb, ill. kevesebb [hirdetési bevétel]?t hozó műsortípusokat (tévéjáték, színházi vagy koncertközvetítés, oktatási műsorszámok, dokumentumfilm, szerzői filmek, egész estés animációs filmek) - ezáltal kínálatuk jelentősen leszűkült. A magántelevíziók programja azóta elsősorban szórakoztató műsorokból (sorozatok, vetélkedők, talk-show-k) showelemekkel körített hírműsorokból (infotainment) és sportközvetítésekből, valamint kommersz játékfilmekből (tömegfilm) tevődik össze." (...)
Forrás
Film- és médiafogalmak kisszótára, Korona, 2002 (pp. 248-249.)
