Bezár [x]
Már 2498 szócikk közül válogathatsz.

A Médiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes média- és marketing tudástár. Legyél Te is a Médiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


"Médiavásárlásnak nevezzük azt a tevékenységet, amely során valamely médiumban a kialkudott feltételekkel [reklámfelület]?et foglalunk le és töltünk fel hirdetéssel.

 

A médiavásárlásnak három fő területe van. Időrendi sorrendben az első a médiatárgyalás, amelynek során a reklámhelyek, fogyasztói konktaktusok megszerzésének feltételeiben állapodik meg az ügynökség a médiatulajdonos képviselőjével egy adott időszakra egyes ügyfelei számára. A második terület a végrehajtás, amely során a médiaügynökség reklámhelyet foglal ügyfeleinek a médiatulajdonos értékesítéssel megbízott képviselőjénél, azt megrendeli, majd a visszaigazolást és azután a reklám megjelenését ellenőrzi. A harmadik terület a kampány utóértékelése, amely a megvalósult kampány hatékonyságának elemzését jelenti.

 

A médiavásárlás folyamata:

  • ártárgyalás
  • megrendelés
  • a visszaigazolás ellenőrzése és pontosítása
  • anyagleadás
  • monitoring
  • a médiumtól érkező számla ellenőrzése
  • a pénzügy briefelése a számázás elindításához
  • utóértékelés

A fenti folyamat a legtöbb esetben ugyanaz, a traficcal és a pénzüggyel való munkamegosztás azonban eltérő lehet az egyes ügynökségeken: az anyagleadás lehet a traffic feladata is, a számlaellenőrzés pedig a pénzügyes munka, nem feltétlenül médiás végzi.

 

Az ügynökség szempontjából a médiatárgyalások célja  a hirdető büdzséjéért kapott médiaérték maximalizálása. A médium reklámértékesítési tevékenységének célja pedig az, hogy a tartalom révén "megtermelt" fogyasztói kontaktusokból származó bevételeit reklámhelyei, reklámkapacitásai kihasználásával maximalizálja. Megállapodás akkor jön létre a médiatulajdonos és a hirdető, illetve a médiavásárló ügynökség között, ha egyfajta egyensúlyi helyzet alakul ki: az elsőként említett fél számára elfogadható az az érték, amelyet az egységnyi kontaktusért, reklámhelyért fizet a médiavásárló.

 

A médiavásárlásnak az a része a keleti bazárokban zajló vásárláshoz hasonlít: áralku nélkül nincs üzlet. Ugyanakkor olyan, mint az egyetemi vizsga: mindent meg kell indokolnunk, alaposan fel kell készülnünk rá. Az árak "letárgyalása" legtöbbször naptári évre vonatkozó feltételekben való megállapodást jelent, amelyet éves szerződésben rögzítenek a felek.

 

Napi szinten  a kampánytervekben megadott felületekre szintén folynak áralkuk. Míg a nagyobb volumenű, éves megállapodások, tárgyalási feladatait a médiaügynökség vezetője vagy médiavásárlási igazgatója végzi, a kampányszintű, kisebb értékű dealek a gyakorlott tervező-vásárlók, csoportvezetők teendői közé tartoznak. Ha például egy ügyfél egyik márkája népszerűsítése céljából filmmel kapcsolatos megjelenési lehetőséget keres (rovatot, műsort stb.), ennek letárgyalását a médiás végzi: ajánlatokat kér be, értékeli azokat, megbeszéli a kondíciókat, és az ügyfél által elfogadott megjelenéscsomagról szerződést köt a médiummal. Előfordul az is, hogy élelmes médiavásárlók - hirdetőjük elvárásának megfelelően vagy saját ambícióból, ügyfelük megörvendeztetésére -  az éves szerződés megjelenési feltételein túl is megpróbálnak további kedvezményeket elérni a médiatulajdonos képviselőjénél, hogy tovább növeljék a kampányhatékonyságot. Ez nem feltétlenül további árkedvezményt jelent, bármilyen más addicionalitás érték (jobb hirdetési pozíció felár nélkül) eredményként könyvelhető el.

A médiavásárlás következő szakasza az adott kampány médiatervében szereplő felületek megszerzése a hirdető számára, telítettebb időszakokban időnként "harc" árán. A felületeket a médiavásárló szóban foglalja le. Ezt követi az írásos megrendelés, amely által midnez üzleti tranzakcióvá válik. A megrendelést a médium kereskedelmi osztályának képviselője írásban visszaigazolja, ezt a médiavásárló ellenőrzi, és addig egyeztetnek, amíg a megrendelés és a visszaigazolás meg nem egyezik.

 

Ezután megjelenik a hirdetés. Ezt  és a hirdetés minőségét a médiavásárló ellenőrzi, a tevékenységet pedig monitoringnak nevezzük: például televízió esetében a [szpot]?listában szereplő reklámmegjelenések adásba kerülésének kontrollja, sajtó esetében a támpéldányok, azaz a médiatervben szereplő minden lapszám referenciaként szolgáló egy-egy példányának a megtekintése, közterület esetén az összes megrendelt táblahely fényképes rögzítése a kampány megvalósulásának igazolása céljából, rádió esetén pedig például a TNS Media Intelligence vagy egy független monitoringcég által adott szpotlista ellenőrzése. Problémás esetben a médiavásárló reklamál, és valamiféle kompenzációt kér a rosszul vagy nem megjelent hirdetésért cserébe. Jó esetben a helyes megjelenés után ellenőrzi a médiatulajdonostól érkező számlát, amelyet a pénzügy továbbszámláz a hirdetőnek.

 

A kampányt követően a médiavásárló utóértékelést végez (post-buy analízis), legalábbis a televízió- és internetkampányok esetében, ahol rendelkezésre állnak kutatási adatok az aktuális megjelenésekről. Ellenőrzi, hogy a kampány a tervezett értékekhez képest hogyan teljesített, majd mindezt prezentálja az ügyfelének (vagy átadja az anyagot médiatervező kollégájának, és az prezentálja a post-buyt)."

 

 

Idézet Incze Kinga - Pénzes Anna: A reklám helye 2.0 c. könyvéből, http://www.areklamhelye.hu/

 

Hirdetés


Kiemelt támogató









Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia Jógapédia Webfazék
egyészségügyi
enciklopédia
gazdasági és
pénzügyi tudástár
internetes
tudástár
kerékpáros
tudástár
borkulturális
tudástár
póker szabályok,
stratégiák
jóga gyakorlatok,
tudástár
mindenki
szakácskönyve

 


Kiemelt támogató




Kigondolta és létrehozta