Médiapédia szócikk találomra
hírügynökség
hírügynökség: 1996. évi CXXVII. törvény a nemzeti hírügynökségről
Az Országgyűlés a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága érdekében a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) A nemzeti hírügynökség - e törvény keretei között - önállóan határozza meg a hírügynökségi tevékenység tartalmát, és ezért felelősséggel tartozik.
(2) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, gyorsnak, hitelesnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.
(3) A nemzeti hírügynökség köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat.
2. § (1) A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatai:
a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,
b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,
c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,
d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a Parlamentben képviselettel rendelkező pártok Országgyűléssel összefüggő tevékenységéről, és a Kormány tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,
e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,
f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,
g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről,
h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,
i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,
j) a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza, és az azokhoz való hozzáférhetőségét biztosítja,
k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.
(2) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-án, valamint 35. §-ának (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - kötelezhetik a nemzeti hírügynökséget a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a forrást egyértelműen meg kell nevezni.
(3) A nemzeti hírügynökséget a közszolgálati tevékenységért a 21. § (1) bekezdésének h) pontja alapján jóváhagyott díjszabás szerint megállapított díjazás vagy költségtérítés illeti meg. E törvény alapján a nemzeti hírügynökség - az (1) bekezdés h) és i) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - ingyenes szolgáltatásra nem kötelezhető.
A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság
3. § (1) A nemzeti hírügynökségi tevékenység ellátására az állam nevében az Országgyűlés egyszemélyes részvénytársaságként megalapítja a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságot (a továbbiakban: részvénytársaság).
(2) A részvénytársaságra e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályait kell alkalmazni.
(3) A részvénytársaságnak egy forgalomképtelen részvénye van.
(4) A részvénytársaság alapító okiratát az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el. A részvénytársaság működésének és szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit az alapító okiratban kell meghatározni.
4. § A részvénytársaság vonatkozásában e törvény eltérő rendelkezése hiányában az Országgyűlés gyakorolja az alapítói, illetve részvényesi jogokat.
(...)
Forrás link:
