Bezár [x]
Már 2497 szócikk közül válogathatsz.

A Médiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes média- és marketing tudástár. Legyél Te is a Médiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


"A médiatervezés lényegét illetően azt mondhatjuk, hogy csupán hét alapvető kérdésre kell választ adnunk  a reklámkampányt illetően: kinek, hol (milyen régióban), mikor, milyen erősen, milyen médiumban, mennyi ideig és mennyi pénzért hirdessünk.  Ha ezeket a kérdéseket megválaszoltuk, és a válaszainkat megindokoltuk, kész is a médiastratégia, illetve a médiaterv.

 

A médiatervezést két szakaszra osztjuk. Az egyik, időrendben az első szakasz a stratégiai médiatervezés. Ennek során döntést hozunk a fent említett kérdésekben anélkül, hogy a részletekbe (például, hogy milyen lapban hányszor hirdessük) belemennénk. A stratégiai médiaterv általában egy évre előre elkészül a hirdető üzleti évéhez igazodva. Bár a vállalatok üzletpolitikája, marketingstratégiája általában több évre szól, a médiastratégia gyakorlatilag nem fed le egy évnél hosszabb időszakot. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy a hirdetők a marketingstratégiájukat évente felülvizsgálják, és az aktuális piaci helyzetnek, valamint az adott évre jóváhagyott marketingbüdzsének megfelelően korrigálják. A másik, hogy a médiapiac (a versenytársak médiaaktivitása, a médiumok piaci pozíciója, árak stb.) olyan gyorsan változik, hogy meglehetősen nehéz ennél hosszabb távra előre tervezni. (És van még egy igen prózai ok is: a marketing igazgatói székben ülők személye is viszonylag gyorsan változik, helyet adva újabb és újabb megközelítéseknek, stratégiai irányoknak, prioritásoknak, melyek közvetlen hatással vannak a médiastratégiára.)

 

Előfordul az is, hogy egy hirdető csak rövidebb időszakokban, esetleg csupán kampányokban tud előre tervezni. Ekkor médiastratégiára ugyanúgy szükség van, ugyanazokat  a kérdéseket kell megválaszolnunk, csak éppen az időszak rövidebb, és általában a variációs lehetőségek köre szűkebb. A médiastratégia elfogadása után következik a második szakasz, a taktikai vagy implementációs médiatervezés. Az e során elkészített médiaterv a médiastratégia aprólékosan kidolgozott változata, amely az összes médiamegjelenést minden paraméterrel együtt tartalmazza.

 

A gyakorlatban a nagyon rövid időszakok, kampányok tervezésénél, amikor a tervezési időszak is csak alig néhány héttel előzi meg a kampányindulást - nyilvánvalóan ez viszonylag ritkán fordul elő -, a stratégiai és taktikai médiaterv sokszor egybeesik, azaz olyan médiaterv készül, mely a stratégia bemutatása mellett már részletesen tartalmazza a megvalósítás paramétereit is.

 

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a médiatervezés a marketingkommunikációs tevékenység része. Ez pedig nem más, mint a piacgazdaságban folyó verseny egyik megnyilvánulása. Nem csoda, hogy a vállalatok üzleti titokként őrzik a legtöbb, marketingkommunikáció területén szerzett tapasztalatukat (legyen az pozitív vagy negatív). A tudás, a tapasztalat ugyanis versenyelőnyt jelent.

 

 

Érdemes azt is körüljárnunk, hogy mi nem médiatervezés. A közhiedelemmel ellentétben a médiatervezés nem azt jelenti, hogy az ember, akinek a médiatervező titulusa szerepel a névjegykártyáján, ül a sok médiás [szoftver]?ével felszerelt számítógépe előtt, beüt valamit, majd a gép kiadja a helyes választ. Nem. Sőt, a médiatervező fiókjában sem sorakoznak bemutatásra várakozó kész megoldások. A médiatervezést egy hosszú és bonyolult, sok gondolkodást, elemzést és adminisztrációt igénylő folyamat. Ennek során a hirdető reklámozandó-eladandó márkájával kapcsolatos céljait próbáljuk megvalósítani a média által rendelkezésre álló eszközök segítségével. Noha a sok számadat nyilvánvalóan ezt sugallja, a médiatervezés és a médiamunka nem tudomány. A médiatervezésre ugyanis nem igaz, hogy igazolható ismeretek rendszere lenne a fogyasztó tervszerű befolyásolásának módjait illetően - a nehézséget épp az igazolhatóság hiánya okozza, és ez sok, marketingben járatlan ember számára csalódást okoz. Egy reklámkampány hatása ugyanis rendkívül sok tényezőn múlik - a márka életciklusán, pozicionálásán, versenykörnyezetén, a kampány kreatívanyagán, a médiaválasztáson, az időzítésen stb. -, és meglehetősen nehéz az egyes elemek hatását különválasztani. A reklámkampányok egyes elemeinek hatékonyságát bizonyos mértékig azonban nyomon tudjuk követni (például a márkaismertségi, -i[mázs]?beli, termékhasználati, -eladási stb. adatok segítségével).

 

A médiatervezés folyamata

A médiatervezés a marketingmunka egyik fontos eleme. Ezt azért kell szem előtt tartanunk, mert könnyen előfordulhat, hogy  a médiatervezés egyszerűen csak a reklámeszközök kiválasztására és a megjelenések módjának meghatározására irányul, ahelyett, hogy egy marketinghelyzet,  -probléma megoldásának lenne része, és az adott marketingcél megvalósítását segítené.

 

A jó médiás egyben egy jó marketinges is, és a médiakutatás, -tervezés és a -vásárlás eszközeivel, valamint a megfelelő gondolkodásmóddal segíteni tudja a hirdetőt céljainak elérésében. Rossz esetben a médiatervezés a kialakult rutinműveletek gyakorlását és ismétlését jelenti. A gyakorlott médiatervezők között nehéz különbséget tenni, és nem könnyű megállapítani, hogy melyik az igazán jó tervező, hiszen ugyanúgy ismeri a médiumokat, a kutatásokat, a médiaszoftvereket, azok alkalmazását.  A különbség két dologban rejlik: a kíváncsiságban (nevezhetjük érdeklődésnek is, melynek hétköznapi megnyilvánulási formája az állandó kérdésfeltevés), illetve abban, hogy a jó médiás a rutinműveletek mellett gondolkodik is, bár ez senkinél sem hátrány. A jó médiatervező végeredményben tehát nemcsak elosztja a médiabüdzsét a médiamegjelenések között, hanem eredményorientált médiavonatkozású kommunikációs megoldást talál egy marketingproblémára.

 

A médiatervezés nem lineáris folyamat, de az egyes szakaszok elkülöníthetőek egymástól. A médiatervezés első két szakasza a helyzet megértését és elemzését foglalja magában, és kifejezetten csapatmunka: ügyféllel, a kreatívügynökséggel, valamint a piackutatóval és a médiakutatóval való hatékony együttműködést jelenti. A médiatervezés "igazi" szakasza - a médiacélok meghatározása, valamint a stratégiai és a taktikai tervezés - már sokkal inkább egyéni munka. Ha egy médiatervező-csapat együtt is dolgozik, és az egyes feladatokat felosztják egymás között, a médiatervezés akkor is önálló gondolkodást és döntéseket vár el a médiástól."

 

Idézet Incze Kinga - Pénzes Anna: A reklám helye 2.0 c. könyvéből,  http://www.areklamhelye.hu/

Hirdetés


Kiemelt támogató









Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia Jógapédia Webfazék
egyészségügyi
enciklopédia
gazdasági és
pénzügyi tudástár
internetes
tudástár
kerékpáros
tudástár
borkulturális
tudástár
póker szabályok,
stratégiák
jóga gyakorlatok,
tudástár
mindenki
szakácskönyve

 


Kiemelt támogató




Kigondolta és létrehozta