Szájreklám - angolul word of mouth, röviden WOM. A gerillamarketing egyik fő fajtája.
A szájreklám az ajánlásnak egy olyan formája, amelynek hagyományos változata - tudniillik, hogy rokonok, barátok, ismerősök egymásnak ajánlanak általuk jónak tartott termékeket és szolgáltatásokat - nem számít újdonságnak. Az újdonság az, hogy ma már a gyártók/forgalmazók/hirdetők generálják az üzenetét, és indítják útjára a folyamatot, saját "tégláik", azaz törzsvásárlóik, "beszervezett, ám civil" ajánlóik, illetve általuk ismert véleményvezérek által - mindezt akár ad hoc alapon, akár az éves marketingkommunikációs stratégiába illesztve.
Philip Kotler, a hagyományos marketing mind szakmai, mind tudományos körökben guruként kezelt szakértője egyik legutóbbi könyvében (Marketing Management: The Millennium Edition) hosszan idéz egy tanulmányt, amely egy 7000 fős mintán végzett európai felmérésen alapul, és mely szerint a megkérdezett fogyasztók 60%-a nyilatkozott úgy, hogy vásárlási döntéseik meghozatalában befolyásolja õket rokonaik vagy ismerőseik véleménye.
A legutóbbi évek kutatásai szerint - Intelliseek, 2006; Szonda Ipsos, 2007 - a fogyasztókat az ilyen jellegű információ sokkal inkább befolyásolja a termékválasztásban, mint a tömegmédia útján érkező reklámüzenetek. Egy jól működő rendszert azonban egyáltalán nem könnyű felépíteni, gondos előkészítést és folyamatos kapcsolattartást illetve (jellegétől függően) felügyeletet igényel.
"A szájreklám egyetlen hátulütője ugyanakkor éppen a bizalom, amelyre épül: a felmérés (ti. Inteliseek, 2006 - a szerk.) során megkérdezettek egyharmada ugyanis azt vallotta, csalódott lenne, ha megbízhatónak hitt ismerőse fizetés ellenében nem elég körültekintően megválasztott terméket vagy szolgáltatást ajánlana" - írja a mediainfo.hu a MediaPost cikke alapján.
Renée Dye "A szájreklám ereje" című cikkében (Harvard Business Manager,2002/I.) öt olyan tévhitre mutat rá, amelynek csapdájába a marketinges szakértőnek nem szabad beleesnie. Ezek a következők:
"- csak a botránykeltő vagy újdonságszámba menő termékek válhatnak beszédtémává;
- a szájreklám magától indul útjára;
- a vállalat legjobb vásárlói a legalkalmasabbak a szájreklám beindítására;
- ahhoz, hogy a szájreklámból hasznot húzz, elsőként és gyorsan kell reagálnod;
- a szájreklám beindításához szükség van médiára és reklámokra."
De hogyan is lehet definiálni a szóbeszédet?
Elõször is, független hitelességként. A fogyasztó, mikor döntést hoz, jóval nagyobb eséllyel fog egy valós, torzítatlan képet kapni az adott termékrõl vagy szolgáltatásról egy harmadik fél segítségével, legyen az barát, kolléga vagy családtag, mint valakitõl, aki érdekelt a termék promóciójában.
A második faktor a tapasztalatszerzés. Tapasztalatot szerezni lehet közvetve vagy közvetlenül, és általánosan elterjedt vélekedés, hogy a közvetlen tapasztalat - azaz az adott termék vagy szolgáltatás kipróbálása - a legjobb módszer. Csakhogy a közvetlen tapasztalatszerzés a legidõigényesebb és a legdrágább módszer is egyben. A közvetett tapasztalatszerzés során, azaz mikor a fogyasztó hallja, látja, olvassa mások tapasztalatait - valaki más kockáztatja a pénzét és az idejét a kipróbálásra -, és a merítési minta is nagyobb, vagyis több ember tapasztalatain keresztül még valósabb képet kaphatunk.
A szóbeszéd a fogyasztók által kreálódik, és a fogyasztók maguk a közeg, amiben terjed - és a terjedési sebessége hihetetlen, csakúgy mint a vicceké. És még valami, ami kiemelkedő fontosságú a szájreklám kapcsán: a szóbeszéd a termék egyik attribútumává válik. Egy pozitív filmkritika kedvenc újságírónktól vagy egy barát ajánlása legalább olyan fontos tulajdonságává válik az adott filmnek, mint a benne szereplõ neves színészek.
Az első hazai szájreklám weboldal, a Szonár például, szakzsargonnal élve, a seeding (vetés) továbbá a bennfentesség, bevonódás miatti motivációteremtés megmechanizmusára épít. A seeding, leegyszerűsítve, arról szól, hogy a terméket eljuttatjuk a hálózati csomópontokhoz, hogy pozitív szóbeszédet generáljanak. A seeding segít abban, hogy az ún. hub-okban kialakuljon az exkluzivitás érzete - és az exkluzivitás, mint tudjuk, egyike a legfőbb vásárlási döntési motivátornak.
Konkrét példaként érdemes megemlíteni, hogy a szoftverfejlesztők már régóta bejáratott módszere a seeding: béta-verziókat publikálnak az új termékeikből az Interneten, és/vagy lelkes felhasználóknak elküldik tesztelésre az új fejlesztéseket.
A szájreklám típusai:
- Buzz- avagy "zsezsgés" marketing
- Szerves vagy járványmarketing
- Közösségi marketing
- Grassroots marketing, astroturf
- Messiásmarketing (vagy márkaevangelizáció vagy ügyfél-evangelizmus)
- Termék-seeding vagy termékszórás
- Ráható vagy befolyásoló marketing (influencer marketing)
- Társadalmi szerepvállalás marketing
- Konverzió létrehozása
- Brand blogolás
- Meghívó programok ("ajánlás ismerősnek")
Nemzetközi szakmai szervezet
www.womma.org (WOMMA)
Első magyar szájreklám közösség
http://www.szonar.hu (Szonár)